Az eurózóna válságának mélysége miatt az euró és ezzel az egész Unió sorsát döntően befolyásolhatja, hogy milyen döntéseket hoznak szerdán a közösség vezetői abban a három kérdéskörben, amelynek megoldása érdekében múlt vasárnap után ismét összegyűlnek. Nem kétséges tehát, hogy az EU-tag - és az euróövezetbe igyekvő - Magyarország jövőjét meghatározzák majd a várható döntések. Az azonban sokkal kevésbé valószínű, hogy direkt, azonnali hatásokkal kell számolni.
Kevés olyan terület van ugyanis, amelyen keresztül közvetlenül érintenék Magyarországot a megoldási lehetőségek. Jelen állás szerint - euróövezeten kívüli országként - sem az eurózóna közös mentőalapjának kibővítéséhez, sem a kritikus helyzetben lévő nagybankok feltőkésítéséhez nem kell hozzájárulnia Magyarországnak, és mivel jegybankjának már nincs görög állampapírja, a görög csődből adódó közvetlen veszteséget sem kell elszenvednie.
Több európai vezető - például az Európai Központi Bank (ECB) leköszönő elnöke - felvetette már, hogy a további hasonló válságok elkerülése érdekében változtatni kell az EU döntéshozatali mechanizmusán, sőt, át kell írni az Unió alapszerződését. Ha ez így történik, akkor az már nagyban befolyásolhatja az ország sorsát, mivel a módosítások egyik iránya vélhetően a gazdasági döntések központosítása, de legalábbis összehangolása lenne.

"Ha a tagállamok az alapszerződés módosítása mellett határoznak, akkor ehhez kormányközi konferenciát kell összehívni, ahol egyhangú döntés szükségeltetik. Egy ilyen folyamat végigvitele tehát nem várható rövid időn belül" - mondta az [origo] kérdésére Balázs Péter, Magyarország volt brüsszeli uniós nagykövete, aki egy ideig az Európai Bizottság regionális politikával foglalkozó biztosa, később pedig a Bajnai-kormány külügyminisztere volt.

"A többi döntés valószínűleg nem érint minket, mert nemcsak kívül vagyunk az eurózónán, de nem csatlakoztunk az Euró Plusz paktumhoz sem" - tette hozzá Balázs Péter. (A versenyképességi paktumnak is nevezett Euró Plusz nem változtatott az EU belső hatalommegosztásán, a hatáskörökön, de önkéntes alapon szorosabbra fűzte a csatlakozó tagállamok gazdasági együttműködését.) Hozzátette, a szerdai csúcs fejleményeinek közvetett hatásai annál jelentősebbek, hiszen "az egész gazdasági környezetünk stabilitása, dinamizmusa múlik azon, hogy a válságot meg lehet-e állítani".
A szerdai találkozó egyik fontos témája az lesz, hogy kik, pontosan mennyit viseljenek a korábban Görögországnak nyújtott hitelek vissza nem fizetéséből adódó veszteségből. A kár jó része a bankokat sújtja majd, ezért áttételesen akár egyes magyar bankoknak is gondot okozhatna saját anyabankjaik érintettsége. Felvethető az is, hogy a csődmegállapodás feltételeinek bejelentése nem okozhat-e nagyobb megrázkódtatást a piacokon, illetve Németország terheinek növelése vajon milyen hatással lehet a magyar export számára kiemelten fontos német gazdaságra.

"A magyar pénzintézetek többségének anyabankjai már elég régen készülnek a görög papírokból adódó veszteségekre, és az ilyen irányú kitettségük egyébként sem jelentős mértékű, ez tehát nem nagy kockázati tényező" - mondta Samu János, a Concorde Csoport makroelemzője. Ugyancsak valószínűtlennek nevezte, hogy akár egy nagyarányú német tehervállalás veszélyeztesse a német gazdaság teljesítőképességét.

"A rendezett görög államcsőd bejelentése, majdnem hogy függetlenül a konkrét feltételektől, már önmagában szinte biztosan stabilizáló hatással lesz a nemzetközi piacra. Nagy baj éppen akkor jöhetne, ha mégsem születne megoldás a csúcstalálkozón. Ennek bizonyára lennének negatív piaci következményei, ahogy annak is, ha a csődöt egyoldalúan bejelentenék a görögök. Mindkettő gondokat okozhatna a magyar bankrendszerben, a hitelezésben is" - mondta Samu János.