A Reuters szerint az euróövezeti országok csütörtöki csúcstalálkozóján megtárgyalt, a csődközelben lévő Görögország helyzetét és az eurózóna adósságválságát rendezését célzó tervezet szerint a valutaövezet pénzügyi stabilitását biztosító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) nevű alap által nyújtana alacsony kamatozású hitelt Görögországnak, és az alap forrásaiból a többi súlyos pénzügyi helyzetben lévő eurózónabeli ország, köztük Írországnak és Portugáliának.
Az alap által nyújtott hitel futamideje a jelenlegi 7,5 évről 15 évre emelkedne, a kamata pedig a jelenlegi 4,5 százalékkal szemben 3,5 százalék lenne. Az EFSF tőkét nyújthat majd a mentőcsomag-programban részt nem vevő országok bankjainak is.

Jean-Claude Juncker, az eurózóna pénzügyi csoportjának (Eurogroup) vezetője, Luxemburg miniszterelnöke a tanácskozás előtt azt nyilatkozta: ha lehet, el kell kerülni a részleges görög csődöt, de nem zárható ki ez a lehetőség sem.

Juncker azt is közölte: nincs veszélyben az euró, az Európai Unió közös pénze stabil valuta. Juncker szerint az európai bankadó bevezetése nem lesz része a Görögországnak szánt mentőcsomagnak. (Juncker nyilatkozata után az euró veszített értékéből a nemzetközi devizapiacon.) Juncker az előtti nyilatkozatában arról is beszélt, hogy Brüsszelben a görög problémára átfogóbb megoldásokat szeretnének, amelyekkel egyebek között elkerülhető lenne, hogy kéthetente találkozzanak és "új elemeket adjanak hozzá" a korábban kidolgozott mentőcsomaghoz.

A bankadó lekerült a napirendről

A sajtóhírek szerint Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök még szerdán éjszaka egyezett meg Görögország megmentéséről, azt azonban nem hozták nyilvánosságra, miről állapodtak meg a politikusok. Merkel és Sarkozy szerdai találkozóján részt vett Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke is, és közben többször telefonon beszéltek Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével. "A kialakított közös álláspont az eurózóna vezetőinek csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozójának alapjául szolgál majd" - közölte egy meg nem nevezett francia forrás és Steffen Seibert német kormányszóvivő.

Az ARD német közszolgálati televízió delegációkörökből származó, csütörtök délelőtt nyilvánosságra került értesülése szerint a magánbefektetők (elsősorban bankok) közreműködésének módozatait, valamint a görög államadósságok átütemezésének elutasítását tartalmazta Merkel, Sarkozy és Trichet megállapodása. A német csatorna szerint a csúcsértekezletet alig néhány órával megelőző egyezség létrejöttét jelentős mértékben előmozdította Trichet váratlan részvétele. Az ARD szerint a magánbefektetők bevonását kétféleképpen lehet elképzelni: az egyik a bankok és a biztosítók önkéntes részvétele, míg a másik egyfajta kötelező jellegű adó, amelyet az euróövezeti tagországok bankjaira vetnének ki. Korábban a Reuters és a BBC szerint is felmerült a mentőcsomag részeként egy európai bankadó bevezetése is, ám az Európai Központi Bank elnöke által sem támogatott terv a csúcstalálkozó előkészítésében közreműködő, a Reutersnek névtelenül nyilatkozó források és Juncker szerint sem lesz része a csomagnak.
Londoni elemzők szerint az "utolsó esélyt kínálja" az euróövezeti válság ellenőrzésére a csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozó, ha nem születik döntés "nagyon határozott" válaszlépésekről, a helyzet visszafordíthatatlanná válhat. A Capital Economics londoni elemzőcég vezető szakértője szerint az európai pénzügyi stabilitást támogató mechanizmus (EFSF) kapacitását 1500 milliárd euróra vagy ennél is nagyobbra kellene emelni. A Capital Economics több korábbi elemzésében 50 százaléknál nagyobb esélyt adott arra, hogy mostani felépítésében az euróövezet öt éven belül megszűnik.

Az Equilor magyar brókercég elemzése szerint a csúcstalálkozó piaci megítélése akár irányt is adhat a következő időszakra a piacoknak, vagyis jó eséllyel kisebb fordulópont előtt van a piac. A cég szakértői úgy vélik, nem is a görög adósságrendezés részletei lesznek a fókuszban, hanem sokkal inkább a magánbefektető szereplők hozzájárulásának formája és mértéke, ami akárhogy is, de precedenst fog teremteni az eurózóna történetében.

Csütörtökön Európában, pénteken az Egyesült Államokban találkoznak politikusok, hogy jelezzék az üzleti világnak: irányításuk alatt tartják országaik gazdasági problémáit. Ha a csütörtöki és pénteki eredményeket negatívan értékeli a piac, az beláthatatlan következményekkel járhat, ha pedig csak kis lépést tesznek előre az európai és amerikai döntéshozók, de a problémák lényegét nem kezelik, folytatódhat a bizonytalanság a piacokon.